Intelligens városok, közvilágítás és várostervezés

Leni Schwendinger - International Nighttime Design Initiative
Leni Schwendinger
Director - International Nighttime Design Initiative

Az intelligens világítás az intelligens városok kapuja. A megfelelő helyen elhelyezett lámpaoszlopokra érzékelőket és egyéb eszközöket lehet szerelni, amelyek segítségével az önkormányzatok korszerűsíthetik a lakók számára nyújtott szolgáltatásokat. Most azt vizsgáljuk, hogy miként fejleszthető az éjszakai világítás a világítási technológiák segítségével.

A digitális technológiában rejlő legnagyobb kincs az elektronikus vezérlés. Már nem csak kikapcsolni és bekapcsolni lehet a berendezéseket. A világítás dimmelhető, az érzékelők pedig adatokat gyűjtenek. Ez a rugalmasság teheti lehetővé az olyan alkalmazkodó városok létrehozását, amelyek kiszolgálják az emberek és a helyszínek különböző igényeit.

 

Emberek a nap 24 órájában 

Mi, akik éjszakai tervezéssel foglalkozunk, egy sajátos szemüvegen keresztül látjuk a naplemente és napfelkelte közötti időszakot a tér, az idő és a kultúra vonatkozásában. A tér az épített környezetünket foglalja magába; a struktúrák, az épületek, a táj, az építmények, a vizek és a többi földrajzi jellegzetesség, amelyek a várost alkotják. Az idő fogalmához tartozik a napok, az évszakok és az időjárás változása, illetve a mi mozgásunk, a kultúra pedig az emberi kapcsolatokat, a hagyományokat, valamint az egymáshoz és a helyhez fűződő viszonyunkat jelöli.
Tekintsünk a városra egy otthonként. Éjszakánként a kinti területek megvilágított szobákká alakulnak. A virágzó éjszakai város kulcsai az emberek, akik belakják ezeket a szobákat.
Tervezőként az emberekre koncentrálok, akik sötétedés után a közterületeken mozognak. Ma, a Covid-19 járvány idején a figyelem a fontos feladatokat ellátó személyekre irányul. A társadalom azokra támaszkodik, akik mozgásban tartják a városokat: a kereskedőkre, a hulladékszállítókra, az egészségügyi dolgozókra, a takarítókra, a gyári munkásokra, a futárokra és a telefonos operátorokra, csak néhányat megemlítve közülük. Ezenkívül az emberek kulturális tevékenységekben is részt vesznek. Koncertre, színházba, klubokba és moziba járnak sötétedés után. Ha úgy vesszük, ők képezik a világítástervezők „ügyfélkörét”.

 

Első a tervezés

A városi tereket az épített környezet karaktere és használati módja határozza meg. Fontos, hogy a tervezők és a gyártók a helyi közösség bevonásával vizsgálják meg a megoldandó feladatokat.

Egy folyamatosan mozgásban lévő intelligens város tervezése a felderítés fázisával indul, amit én csak úgy hívok, hogy „Az éjszaka árnyalatai”. 

Ez a minőségi és mennyiségi vizsgálat egy összevető elemzés, amely az emberekre, a helyekre és a világításra koncentrál. A tanulmány beazonosítja a helyi lakosságot, a területen tartózkodásuk célját, és számításba veszi az épületeket, a közlekedést, a bárokat és a parkokat, azok nyitvatartási idejével együtt. Azt is vizsgálja, hogy az éjszaka folyamán hogyan változnak a világítási szintek, mind a közterületeken, mind a magánterületeken.

Shades of Night by Leni Schwendinger, Urban Lighting Designer

Miután felmértük az adott állapotokat, az intelligens világítási módszertan következő fázisa az ötletelés. Workshopok keretében meghallgatjuk az érintett közösség aktuális igényeit. Néhány pozitív világítási példa ismertetése mellett elmondják, milyennek szeretnék tudni az éjszakákat a jövőben. Az intelligens világítási technológiák mellett az elérhető egyéb intelligens városi technológiák alkalmazását is minden bizonnyal fontolóra veszik.
A változatos problémákat és alkalmazási módokat a lakók bevonásával kell megvizsgálni. A potenciális előnyök mellett a megfigyeléssel és adatvédelemmel kapcsolatos aggályokat, például, hogy mely részlegek üzemeltetik majd a technológiát, és hogyan kezelik az adatokat, már jóval a világítási infrastruktúra telepítése előtt meg kell tárgyalni. 

 

Városvezetés

Egy utópisztikus éjszakai város teljes mértékben alakítható lenne, és mindenki részt venne a tervezésében és az ahhoz kapcsolódó párbeszédben. A helyi önkormányzat világítástervezőt alkalmazna, a lakók képviselőit pedig bevonnák a tervezési fázisba. Minden érdekelt fél együtt dolgozna a gyártóval, a tervezőkkel, és a többi folyamatba is beleszólhatna, például a közlekedésbe, a szociális ellátásba, vagy a gazdasági fejlesztésekbe, ezzel holisztikus megközelítést biztosítva az éjszakai város témakörében.

Minden települést egyedi városvezetési gyakorlatok jellemeznek, ezért egy megközelítés nem húzható rá minden esetre. A prioritásokat hamar meg kell határozni, a városoknak pedig meg kell vizsgálniuk, hogy milyen szolgáltatásokat javíthatnak az új technológiákkal. A közvilágítási berendezésekbe ma már érzékelők is beépíthetők, amelyek segítenek a környezet, a forgalom és az időjárás vizsgálatában. Ezek az adatok mind felhasználhatók a szolgáltatások fejlesztésére. Például, a forgalom megfigyelésével kiküszöbölhetők a dugók, ami javítja a levegő minőségét. A lakók életét olyan további szolgáltatásokkal is javítani lehet, mint a WiFi, a töltőállomások és az információs terminálok, melyek a hatékonyabb tömegközlekedést szolgálhatják.

A gyártói közreműködés mértékének fokozatosan növekednie kell a folyamat során. A későbbi fázisokba be kell vonni a gyártót, és tisztázni, mely problémák kezelhetők a világítás és a tartószerkezetek segítségével, és ez pontosan hogyan működne. Ezen a ponton prototípusok készülnek a gyártó, a tervezők és a szakértők közreműködésével, hogy a működést tesztelni lehessen, és be lehessen mutatni a rendszert az ügyfeleknek és az érdekelt feleknek.
 

A jelen

2020-ban egy előre nem látható esemény, a Covid-19 járvány előtérbe helyezte a közterületek és a szabad levegő fontosságát. A tájépítészek, parkbiztosok és egészségügyi dolgozók mindig is pártolták a természetet az emberekhez közelebb hozó létesítmények létrehozását a városokban. A világméretű krízis világossá tette, hogy erre most világszerte nagyobb szükség van, mint eddig bármikor. Éppen ezért napjainkban nagyon fontos a megvilágított kültéri területek létrehozására irányuló küldetésünk.

 

A szerzőről

Leni Schwendinger elismert szaktekintély a városi világítás területén. Szakterületei közé tartozik a stratégiai közvilágítás, a nyilvános művészet és a közösségi szerepvállalás. A településekkel együttműködve innovatív projektjei segítenek átformálni a közterületeket sötétedés után. A nemrég kiadott, New York államnak szánt Intelligens Városi Világítási Kézikönyvet a Nemzetközi Éjszakai Tervezés Kezdeményezés szerkesztette, amelynek ő alapítótagja. Leni vendégkutató is a London School of Economics intézményében. 

Leni a podcastunkban való szereplése után vállalta, hogy megírja ezt a vendégbejegyzést. A podcast itt hallgatható meg. 

Vegye fel a kapcsolatot Lenivel a LinkedIn-en

FORRÁSOK – Leni nézőpontjából

  1. Connecting Communities: Holistic Smart Lighting & Enabling Technologies Guidebook 
  2. The Invisible, Essential Night: Illuminating Cities for Essential Workers 
  3. NightSeeing™, Navigate Your Luminous City Program  
  4. The Collaborative Night: Where light and cities meet 
  5. Global Nighttime Recovery Plan: Chapter 3 Innovating 24/7 Cities